April szemszöge:
Fogalmam sincsen, hogy mikor aludtam ilyen jól, mint ma este. Egyszer
se ébredtem fel az éjszaka folyamán.
Nyújtózkodtam egy nagyot a kényelmes ágyban és lassan kinyitottam a szemeimet.
Meglepődve néztem körbe a szobába. Pár percig eltartott mire rájöttem, hogy ez
nem is az én szobám. Akkor meg kié? Még jobban szemügyre vettem a szobát, mikor
rádöbbentem, hogy én itt már egyszer jártam. Niall szobája. Istenem, de jó volt
a tegnapi nap. Annyira aranyos volt tőle, hogy elvitt egy wellness napra. Egy
kis lustálkodás után felkeltem az ágyból és magamra vettem a tegnapi ruháimat.
A nappali felé vettem az irányt, mert onnét szűrődött ki Niall hangja. Az ő
hangja mellett egy másikra is figyelmes lettem. Egy lányéra. Nagyon ismerős
volt a csengése. Eltűnődtem pár perce mire rájöttem, hogy Perrie is itt van. De
vajon mit keres itt? Elbújtam a fal mögé, ahol mindent tisztán hallottam.
- Ismerem April-t, tudom, hogy
nem fog bele menni ebbe a kis játékba. – szólalt meg Perrie, majd folytatta. –
Csak is azért volt veled ennyit a napokban, hogy egy kicsit vigasztalódjon. Nem
érez irántad semmit. Nem fogja hagyni, hogy ezt csináljad vele.
- Kérlek Perrie! Meg kell
győznünk valahogyan! Így is a sajtó nagyon rám van szállva. Ha nem találok
napokon belül egy barátnőt, ízekre fog szedni a bulvár és ezt soha sem fogom
lemosni magamról. – barátnő? Sajtó? Fogalmam sincs, miről beszélnek és mért
kell engem is belekeverni?
- Figyelj Niall! Nem akarok ebbe
még jobban belekeveredni. Úgyis itt van April, hamarosan felébred, beszéld meg
vele, ha belemegy, akkor minden rendbe jön, ha nem…az ellen pedig nem tudok mit
csinálni. – na, jó! Most lett ebből elegem.
- Mi
folyik itt? – Elő bukkantam a fal mögül és oda mentem hozzájuk.
- Mennyit hallottál? – kérdezte
meglepetten Niall.
- Csak annyit, hogy valamibe bele
akartok keverni és Perrie szerint nem fog összejönni… Szóval? Hadd halljam! Mit
akartok… Akarsz tőlem Niall? – léptem elébe.
- Ez bonyolult… - ült le.
Elmesélte, hogy a bulvár
mostanság olyanokat terjeszt róla, hogy homoszexuális, mert már nagyon rég volt
barátnője. Ezt azzal a kifogással indokolta, hogy az igazira vár. Be szeretné
szüntetni a pletykákat, ezért arra gondolt, hogy lehetnék én az álbarátnője,
aki eljár vele díjátadásokra, interjúkra és még sok helyre, ahol be tud mutatni
mindenkinek.
- Szóval? – kérdezte
magyarázkodása után. – Lennél az álbarátnőm? Fizetek is érte, ha kell.
Elgondolkodtam. Nem akarom
kihasználni Niall-t, és azt se akarom, hogy ő használjon ki. De ha jól
belegondolok, vajon milyen lehet egy világsztár barátnőjének lenni? A nagy
felhajtás, paparazzik mindenütt. Ááá! Ez nekem túl sok lenne. Nem akarok ilyen
életet. De hisz’ barátok vagyunk és segítünk a másiknak. A napokban nagyon sok
támaszt nyújtott nekem Niall és ezt csak így tudom neki viszonozni, ha
eljátszom a barátnőjét. Ki tudja? A végén lehet, hogy annyira összeszokunk
majd, hogy több lesz köztünk, mint barátság.
- Benne vagyok! Leszek az
álbarátnőd. – adtam be a derekamat.
Niall hirtelen felpattant az
ülőgarnitúráról, oda jött hozzám és szorosan átölelt, miközben egyfolytában ezt
hajtogatta: ,,Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!”
- Két nap múlva lesz egy
karácsonyi buli. – lépett egy kicsit hátra. – Szexisen kellene jönnöd, de még
se kellene úgy kinézned, mint egy khm... – próbálta finoman kifejezni magát.
Pár nap múlva…
Niall felbérelt egy stylistot,
fodrászt és sminkest, hogy „előkészítsenek” a partira. Piros, egyszerű egyberuhát kaptam, aminek a szoknyára majdnem a térdemig ér. Se fodros nem volt, secsipkés. Egy átlagos partira egy átlagos ruha. Egyszerűen imádom. A hajamat
kivasalták, a szemhéjamat tussal kihúzták, mű szempillát is kaptam, a
szemhéjamon nem volt festék, csak egy erős vörös rúzs a számon.
Este, Niall értem jött egy sofőr
kíséretében, majd mentünk a buliba. Belépve az ajtón miden szempár ránk szegeződött, ahogy kéz
a kézben vonultunk be a tágas teremben. A vakuk villantak körülöttünk és a
riporterek is kérdezősködtek. Ha nem lett volna ott pár biztonsági őr, biztos,
hogy feldöntöttek volna minket a kíváncsiskodó emberek. A pincérek pezsgőket
kínáltak fel tálcákon. El akartam venni egy pohárral, de Niall akaratosan maga
után húzott, hogy bemutasson pár fontos embernek… Pár óra után már a jól
begyakorolt szöveget mondtam minden ismeretlennek, akiknek bemutatott a kísérőm:
,,Örülök, hogy találkoztunk. April Sandford vagyok, Niall barátnője.”
Már elég későre járhatott mikor
megszólalt a telefonom. Valaki hívott. Ismeretlen szám volt kiírva, így
illedelmesen bemutatkoztam az illetőnek.
-Elnézést a zavarásért Ms. Sandford,
de van nálunk egy fiatal férfi őrizetben, aki szeretne magával beszélni. – szólt
bele a rendőrség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése