2014. június 29., vasárnap

26. Epilogue



 Sziasztok!:)
Meghoztam a legutolsó részt, az epilógust.
Nagyon szépen köszönöm, hogy velem tartottatok. 
Köszönöm a feliratkozókat, a pipákat, a komikat!!:) 
Ezennel a blog bezárja a kapuit, de tartsatok velem továbbra is, mert a napokban egy másik blogba kezdek, ami nem fanfiction. 
Ariana Grande és Louis Tomlinson a főszereplő.
A blogot megtekinthetitek !!!ITT!!!

Cleo & Maya Sykes

- April! April! Kicsim! Ébredj! – rázogatta valaki a vállamat és közben a nevemen szólongatott.
Felriadtam. Vajon mi történhetett? Felültem az ágyon és körbenéztem a szobába. Olyan ismeretlen volt minden. A falak, az ágy, a szekrény… Arra eszméltem fel, hogy valaki a hátamra teszi a kezét. Az érintésétől összerezzentem. Rájöttem, hogy felsőtestemet nem takarja semmi csak egy melltartó. Kérlek Istenem, csak ne egy vadidegen férfi legyen mellettem! Oldalra fordítottam a fejemet és Nathan-nel találtam magam szembe.
- Nathan?! – szólítottam meg egy kicsit bizonytalanul.
- Én vagyok az Kicsim! – simított végig az arcomon. – Nyugi! Semmi baj! – ölelt magához. – Csak egy rossz álom volt.
- Csak egy rossz álom! – ismételtem meg, miközben még mindig szaporábban vettem a levegőt.
- Mit álmodtál? – kérdezte.
Elmeséltem neki, hogy Perrie vakrandit szervezett Niall-lel, ami nem igazán sikerült jól, ezért egy másik találkát beszéltünk meg. Majd felbukkant ő és addig nem hagyott békén, míg el nem mentem vele randizni. Aztán jöttek a névtelen ajándékok tőle, de én azt hittem, hogy Niall küldte, majd elrohantam és elütött egy autó. Ezután csak Nathan-re emlékeztem és újra összejöttünk, miután régebben ott hagyott egy cetlivel. Majd elmentünk bulizni, másnap reggel felpofozott. Niall-höz mentem kisírni a bánatomat, aki csak kihasznált a bulvár miatt. Nathan-t elfogták drogcsempészetért, amit Niall szervezett meg.
- Hát te micsoda butaságokat tudsz álmodni. – nevetett ki.
- Nem vicces! – löktem oldalba.  – Valósághű volt.
- Az addig igaz volt, hogy ott hagytalak egy cetlivel a hotel szobában, de még az nap este visszamentem hozzád, mert rájöttem, hogy szerelmes vagyok beléd. – csókolt meg gyengéden. – És azóta már 7 éve, hogy csak téged szeretlek!
- És akkor Niall, hogy került az álmomba? – értetlenkedtem még mindig, de most már sokkal tisztábban láttam az egész történetet.
- Tegnap előtt mutattalak be neki és igen furcsállom, hogy már vele álmodsz. – fintorodott el egy pillanatra.
- Hm! – tényleg. Igaza van. Csak egy álom volt…
- Oááá! Oááá! Oááá! – megrezzentem a hang hallatán.
- Nyugi April! – kelt fel az ágyból Nathan. – Ugye a gyerekeinkre még emlékszel? – sétált oda a két kiságyhoz.
- Gyerekek. – ismételtem meg.
- Tudod… Ikrek… Cleo és Maya. 

THE END

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése